Laktanyatörténet

    M. kir. gyalogsági laktanya a Budaörsi úton

Első nevét az osztrák császártól és apostoli magyar királytól, IV. Károlytól kapta. Kapuja felett néhány hónapig a német szociáldemokrata „munkáscsászár”, Bebel neve díszelgett. A második világháború után pedig a forradalom és szabadságharc költőjéről, Petőfi Sándorról nevezték el. Hadd avassam be a kedves olvasót a budapesti, Budaőrsi úti, több keresztelőt megélt laktanya épületeinek történetébe, amelyek falai között manapság az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár állomásozik, és épp most avatták fel a díszkertet, benne a névadó szobrát…

    Állok a laktanya hajdanvolt alakuló terének aprócska négyzetméterén. Körös-körül ódon, százéves falak. Előttem a hajdani alakulótérre felhúzott szocreál étkezdetömb, ez uralja a központi helyet, itt tartották a néphadseregi idők több rivaldafényes étkeztetési módszertani bemutatóját. Ahol egykor a világégések híres-neves gyalogezredeinek bakái masíroztak, most történelmi időket idéző honvéd koronaőrök, palotaőrök, díszelgők és más válogatott legények vonulnak rendre. Odébb, a parancsnoki épület tőszomszédságában ünnepi várakozás, avatják a díszkertet, a főváros katonái alakulatuk névadójára a szobra előtt fejet hajtva emlékeznek. Az uzsoki hős a Nagy Háború utolsó éveiben épp akkor foglalta el a honvédelmi miniszteri bársonyszéket, amikor IV. Károly, Magyarország utolsó királya, magyar kérésnek eleget tévelegfelsőbb elhatározásra jutott. „Engedélyezem, hogy a Budapesti Új Honvéd Gyalogsági Laktanya a «IV. Károly Honvéd Gyalogsági Laktanya» nevet viselje.”

    A császári katonai iroda irattárában őrzött, Bádenben, 1917. február 19-én keltezett irat tanúsága szerint a laktanyát a m. kir. honvédség 29. és 30. gyalogezredei részére építették 1913–1916 között – kommentálta a történeti Intézet és Múzeum Bécsi Kirendeltségének főlevéltárosa, dr. Kiss Gábor százados. Csakhogy a bécsi Hadilevéltárban nem maradt fenn semmi más, például az építkezésről szóló irat. Állunk, immár „dandárnyian”, a díszkertben, ahová a parancsnoki épülettől a Szurmay sétány vezet. A Keleti-Kárpátokat az orosz betolakodóktól hadtörténelmünk kegyes pillanatában sikerrel megvédő hős katonai erényeiről épp abban a laktanyában szólnak emelkedett hangon, amelyet a parancsnoksága alatt harcoló gyalogezredeknek építettek. A Harmincas honvédek élete a halálmezőkön címmel megjelent kötet előszavát Szurmay Sándor nyugalmazott honvédelmi miniszterként, gyalogsági tábornokként jegyezte. Így méltatta egykori katonáit: „Én a honvédség kezdő nehézségeit láttam, mert annak kiépítésében részt vettem és azután láttam a hosszú időn át alattam állott vitéz 30. gyalogezred titáni harcát, kitartását, hő­siességét a legnehezebb viszonyok között is a nagy háborúban...”

    De idézzük még e könyvből Ruef Ede m. kir. honvéd alezredes szavait is: „A m. kir. honvédség az új törvény (a honvédségről szóló 1912. évi törvénycikk – a szerző) alapján nemcsak tüzérséget kapott, hanem gyalogcsapatait is szaporították 4 ezreddel és az egész honvédség eddigi 25.000 főnyi békeállományát 50.000 emberre emelték. Az új honvéd gyalogezredek – így a 30. honvéd gyalogezred felállítása is – csak fokozatosan történt. Az ezredtörzs székhelye Budapest lett, s az ezred többi részét is, a Kiskunfélegyházán állomásozó 3. zászlóalj kivételével, szintén Budapesten helyezték el. Az ezredtörzs és a pótzászlóalj-keret részére irodahelyiségül a Soroksári-út 41. sz. épület V. emeletét bérelték ki, a Budapesten állomásozó két zászlóaljat és a géppuskás osztagot az Üllői-úton fekvő «I. Ferenc József» honvéd gyalogsági laktanyában szállásolták el. A csapatok elhelyezése szűk volt, mert ugyanabban a laktanyában, amelyben eddig egyedül csak az 1. honvéd gyalogezred volt, most még az újonnan felállított 29. és 30. honvéd gyalogezredek részére is helyet kellett szorítani.

    Ezt a kedvezőtlen elhelyezést azonban csak ideiglenesnek tervezték, mert a budai oldalon, a Budaőrsi-úton, az utóbbi két ezred számára korszerű, hatalmas és kényelmes laktanya, a mai «IV. Károly király»-laktanya épült, amelybe 1914 őszén kellett volna beköltözni. A beköltözést megakasztotta a háború...”

    Nos, jelent már meg számos igényes munka Budapest helyőrségről, ám a kaszárnyáról, a „budapesti kincstári m. kir. gyalogsági laktanyáról” egy sem. Pedig nem is volt az olyan régen, hogy „Nagyméltóságú báró Hazai Samu honvédelemügyi miniszter Budapesten szükséges laktanyák általános építési tervezeteinek szerkesztésére” felhívást intézett Budapest Székesfőváros közönségéhez. Tanúskodik erről a Honvédelmi Minisztérium 9/b osztályának 1912. augusztus 23-án keltezett, a Hadtörténelmi Levéltárban fellelhető iratanyaga. „A m. kir. honvédségnek az új véderőtörvény alapján való átszervezése, illetve a honvéd tüzérségnek ujszervezése alkalmából Budapesten két további honvéd gyalog – egy honvéd tábori ágyú – egy tábori tarack ezredet és egy lovagló ütegosztályt szándékozom elhelyezni. A székesfőváros által laktanya építési czélokra és pedig a gyalogság számára a budai, a lovasság és tüzérség számára a pesti oldalon kiszemelendő telkek általános alkalmasságának megállapítása czéljából előzetes megtekintés szükséges.” A magyar fővárosban, valamikor az 1880–1890-es években kezdődtek meg a modern laktanyák építkezései – ad adalékokat Budapest garnizon-jellegének kialakulásához dr. Bonhardt Attila ezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója. Ezek a korabeli építészeti stílus tekintetében szép épületek voltak, például az egykori Bolyai János Katonai Műszaki Főiskoláé „műemlék jellegű” minősítést kapott. Ezt sajnos már lebontották, ám több más, ekkor épült laktanya falai állnak még, köztük például az egykori gr. Pálffy laktanyáé a Hungária körúton, amely ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának törzsépülete. A nagy építkezések egyik célja az volt, hogy a modern körülményeket alakítsanak ki a katonáknak, így gondoskodva a szállásukról, az étkeztetésükről. Nemkülönben a gyakorlatoztatásukról, s ez meghatározta a helyszíneket is: a laktanyák egy részét ezért építették az akkori város szélére. Az említett műszaki főiskola egykor I. Ferenc József gyalogsági laktanyaként volt ismeretes, az ott állomásozó katonák a közvetlen közelükben, az Üllői út és a Gyáli út között kialakított kis-rákosi gyakorlóteret használták kisebb lövészetek, menetgyakorlatok céljára.

    Az első világháború utáni összeomlás, a trianoni békeszerződés következményei, a hadsereg létszámának drasztikus csökkentése is némi magyarázatot ad arra – fűzi hozzá Bonhardt Attila –, hogy akkoriban sok iratot kiselejteztek, gondolván, azokra nincs tovább szükség. Ám szerencsére fennmaradt néhány civil irat. Budapest Főváros Levéltárában őrzik például az eredeti, 1913-as tervrajzokat, a még „dupla méretű” kaszárnya elképzeléseit, a legénységi épüle­tek, a törzsépület, a kerítés, az őr- és börtönépület (a mai parancsnoki épület) csodálatos látványterveit. A tervrajzokhoz azonban szöveges ismertető nem, csupán egy tértivevény tartozott... Az első világháború kitörése miatt az eredeti, grandiózus tervek szerinti épületeknek csak a fele készült el. A kérdés azonban még mindig kérdés maradt: hogyan alakultak a dolgok a „honvédelmi minister” átirata után? Az építkezés kezdetének alakulásában a Budapest Gyűj­teményben fellelhető Vállalkozók Lapja segített eligazodni. Az újság 1913. április 16-i száma adta közre: „A m. kir. honvédelmi minisztérium a «Sasad» dűlőben fekvő, kincstári telken új honvédgyalogsági laktanyát építtet: ajánlatok a 4.155.152.76 koronával előirányzott munkálatokra f.é. május 7-én, de. 9 óra 30 percig nyújtandók be a honvédelmi minisztérium 9b osztályához címezve (I. Vár, Szent György tér 3. III. 45.) A versenytárgyalást május 7-én de. 10 órakor a honvédelmi minisztériumnak a főparancsnoksági épülete nagy tanácstermében (I. Vár, Dísz-tér 17. I. 7.) fogják tartani.” Megtartották. A lap közleményeinek tanúsága szerint, ezután meghirdették a versenytárgyalást, a pályázó cégek árajánlatait. Kihirdették végül a győztest is, miszerint: „A Sasad dűlőben építendő új honvéd gyalogsági laktanya építésével a honvédelmi mi­niszter a május 7-én megtartott versenytárgyalás alapján dr. Lipták és Társa budapesti céget bízta meg az előirányzott 4.155. 152 koronához képest 16 százalék árengedéssel. Az építkezéshez azonnal hozzáfognak, mert az egész épületeknek november hó végéig tető alá kell jutniuk, hogy 1914. szeptember hó végén az új laktanya a rendeltetésnek átadható legyen.” A nyertes cég vezetője a vasbetonszerkezetek elméletének tudós mérnöke, későbbi hadiipari nagyvállalkozó dr. Lipták Pál volt, akinek nevéhez fűződik többek között a budapesti Párizsi udvar építése is.

    A munkálatokról ugyan nem láttak napvilágot beszámolók, újsághírek, de néhány mozzanatáról akadt egy-két „látlelet” a m. kir. Honvédelmi Minisztérium, valamint Budapest Székesfőváros Tanácsa és közmunkák felett őrködő testülete közötti levelezésekben. Magyary Dezső mérnökkari százados, építésvezető 1913 augusztusában „a Budaörsi-út 51. számú kincstári telken folyamatban lévő laktanyaépítésnél” a kerítések megépítéséhez kérte a telek határvonalának kitűzését. A kérés teljesült, s a m. kir. államkincstár bevételei közt meg is jelent egy bizonyos 96 koronányi összeg, amit „a budai honvéd gyalogsági laktanya telkek határvonalainak kitűzéséért eljárási díj fejében” könyveltek le. 1913 nyarán a budapesti m. kir. honvéd gyalogsági laktanyák építésvezetősége jelentette, „hogy a Budaörsi-úton folyamatban lévő laktanyaépítéshez szükséges építőanyagok szállíthatása céljából a Budaőrsi-út mentén húzódó árok helyenként ideiglenesen áthidaltatott... az áthidaltatások helyén való jókarbantartásáról a kincstár tartozik gondoskodni.” A Budai Lap 1914. június 7-i számában pedig már ez olvasható: „A Sasadi dűlő látképe megváltozott. A Sashegy alján, a déli vasút töltésén túl, óriási szürke épülettömb emelkedik: az új honvéd kaszárnya...”

    Állnak tehát a kaszárnya immár százéves falai, megőrizve a XX. század eleji eráris (kincstári) épületek eklektikus architektúrájának stílusjegyeit. Áll ma is az egykori híres honvéd gyalogezredeknek szánt szálláshely, de hogy pontosan kik, mettől meddig és milyen céllal állomásoztak itt, a Budaörsi út mentén, az már egy újabb összefoglaló munka témája lehet.

(A cikk megírásához adott segítségért köszönet illeti a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Budapesti Gyűjtemény, a Budapest Főváros Levéltára irattári, levéltári, tervtári, könyv-, illetve fotógyűjte­ményi szakembereit, hadtörténészeit, valamint Déry Attila építészettörténészt.)

 

    Emlékmű a harmincketteseknek

    Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárnál tartotta magát egy legenda: a laktanya területén állt valaha egy emlékmű. Két hadtörténész – Babucs Zoltán és Szabó Péter „Legyetek eskütökhöz hívek mindhalálig!” A budapesti magyar királyi „József nádor” 2. honvéd gyalogezred a második világháborúban címmel, idén márciusban megjelent könyve derített fényt a titokra.

    A világégés során számos véres harcban részt vett budai 2. gyalogezredet 1921. május 25-én hozták létre, egyes részei a Budaörsi úti, IV. Károly királyról elnevezett laktanyába kerültek. A gyalogezred 1938-as legfőbb rendezvénye elődezredének, a budapesti 29. honvéd gyalogezred hősi emlékművének ünnepélyes leleplezése volt, melyre június 26-án, vagyis az ezred napján került sor. A délben kezdődő ünnepségen a meghívott előkelőségek mellett az ezred helyben állomásozó tisztjei is részt vettek. A 2/II. zászlóalj állományából öszszeállított díszszázad a laktanya bejárata elé zászlóval vonult ki. Előírt öltözetük a következő volt: sisak tölgyfagallyal, kimenő ruha, puska.

    A megnyitó beszédet követően leplezték le az emlékművet. A leleplezés pillanatában az ezredkürtös a „Vigyázz!” jelet fújta, melyre a díszszázad puskával tisztelgett. Az ünnepségen Zalay József nyugállományú altábornagy átadta az emlékművet az ezred parancsnokának, Zalay Károly ezredesnek. Az emlékmű leleplezésének záró mozzanata akkor következett be, amikor a díszszázad 13 óra 45 perckor elvonult az emlékmű előtt.

(Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnokának tervei között szerepel, hogy az első világháború kitörésének századik évfordulójára az eredeti helyen, a parancsnoki épület előtt újra felállítják az emlékművet.)

 

    A díszkert

    – Még tavaly határoztam el, hogy a történelmi időket idéző laktanyánkban emléket állítunk katonai múltunkhoz, összetett profilunkhoz kötődő személyiségeknek – mondja Kun Szabó István dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka. – Emlékük méltó ápolásának színhelyéül azt a területet jelöltem ki, ahol már egy 1927-es tervrajz szerint is díszkert volt. Az emlékhely alaprajza, fő motívuma a Szent Korona dőlt keresztje, ennek különböző pontjaira állíttattuk fel a tervezett szobrok talapzatait. Elsőként névadónk bronz mellszobrát avathattuk fel. A neves szobrász, Ligeti Miklós alkotása a Hadtörténeti Intézet és Múzeumból érkezett hozzánk, amelyért ezúton is köszönetet mondok. Ezt követően állítunk emléket Mária Terézia királynőnek, a 32. gyalogezred létrehozójának, Schweidel József honvéd vezérőrnagynak, a szabadságharc Aradon kivégzett hős tábornokának, Budapest első városparancsnokának, Láhner György honvéd vezérőrnagynak, a szabadságharc hadbiztosának, a szintén Aradon kivégzett hős tábornoknak, és mivel összetett profilunkba tartozik a híradó és informatikai szakterület is, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának.

(Szurmay Sándor leleplezett, díszőrséggel övezett szobra a kereszt bal oldali ágán látható.)

M. Tóth György

STEFÁNIA-PALOTA

Honvéd Kulturális Központ
Nyitva: naponta 08.00 - 22.00
1143 Budapest
Stefánia út 34-36
Levelezési cím:
1438 Budapest, Pf: 552
Tel: +36-1-460-0796
HM: 26-424
www.bphkk.hu

JEGYINFORMÁCIÓ – KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT
HM tel.: 26-163
Tel.: 06 1 383-4958
www.bphkk.hu
www.jegymester.hu

PROGRAMINFORMÁCIÓ - KÖZMŰVELŐDÉSI CSOPORT
Tel.: 06 1 433-9012
HM tel: 26-157
csuka.zoltanne@hm.gov.hu
haraszti.agnes@mil.hu

REGIMENT ÉTTEREM
HM tel.: 26-428
Tel.: 06 1 883-6634
Mobil: 06 30 777-5293
regimentetterem@mil.hu

RENDEZVÉNYSZERVEZŐ RÉSZLEG
Huczka Ágnes
Tel.: 06 1 433-9014
HM tel.: 26-201 és 26-191
huczka.agnes@hm.gov.hu

REKREÁCIÓS ALOSZTÁLY
HM fax: 26-110
Fax: 06 1 237-5554
Dr. Zölleiné Szeidl Tünde (katonai kiképzési és oktatási rendezvények)
HM tel.: 27-164
Tel: 06 1 237-5524
Keczeliné Horváth Éva (Erdőbénye)
HM tel: 27-175, 36-052
Tel: 06 1 237-5520
Szabó Adrienn (Csopak, nemzetközi üdültetés-CLIMS)
HM tel: 36-205
Tel: 06 1 237-5541
Medve Jelena (Balatonakarattya, Badacsonylábdihegy)
HM tel.: 26-111
Tel.: 06 1 237-5588
Barna Orsolya (Buják, Bánk)
HM tel.: 26-115
Tel.: 06 1 433-9002
Müllerné Pál Judit Mónika (Mályi, Mátraháza)
HM tel: 26-120
Tel.: 06 1 433-9006
Jordán Krisztina (nemzetközi üdültetés, CLIMS)
HM tel.: 27-435
Tel.: 06 1 883-6681

KÖNYVTÁR
HM tel.: 26-233
Tel.: 06 1 883-6635

NYUGDÍJAS KLUB
HM.: 26-419
Tel.: 06 1 433-9019

PORTASZOLGÁLAT
HM tel.: 26-424
Tel.: 06 1 460-0796
 

Elérhetőség

Harminckettesek Baráti Köre 1118 Budapest
Budaőrsi út 49-53
Vastagh László
+36 30 200-3737

Schütt András
+36 30 651-0069
vastaghl@chello.hu